Mi van a képen? Nem pont az, amire gondol.

Klikkeljen bal kézzel, és kiderül.

 

 

Kicsit „kétbalkezesnek” érezte magát, amikor átvette az egeret a nem domináns kezébe? Kutatások szerint épp az emberiség győzelemorientált, „versengésre született” 10%-át illetjük ilyen és hasonló jelzőkkel. Augusztus 13-án, a „Balkezesek Világnapján” vegyük át kicsit át az ollót, fakanalat, konzervnyitót bal kézbe, és próbáljuk ki, hogyan működik így a világ... (A képeken balkezes eszközök láthatóak.)

Természetesen igen leegyszerűsített megfogalmazás, hogy a balkezesek „győzelemre születtek”, de miután a kutatók évtizedekig nem találtak releváns választ a balkezességre (a különböző agyféltekés elméletek nem bizonyultak elég erősnek), egy ideje új teória merült fel: a genetikai szelekcióé.

Archeológiai kutatások szerint 500000 éve az emberiség ugyanúgy 10%-a volt balkezes, mint ma. A balkezesség már a magzat méhben való pozíciójából kikövetkeztethető, ugyanakkor az egypetéjű ikrek – akiknek a génállománya gyakorlatilag azonos –, ugyanannyi eséllyel lesznek jobb vagy balkezesek, mint bármely testvérpár, akiknél a genetikai átfedés 50%. Úgy tűnik, a balkezességben az öröklődés dönt, ugyanis az alábbi arányok mintegy félmillió éve fennállnak:

Vajon miért tartotta fenn az evolúció ennyi időn keresztül a „10% balkezes” arányt? Kutatók szerint a válasz az emberi közösségeket formáló két fő tényezőben: a kooperációban és a versengésben rejlik. Egész pontosan abban, hogy melyikük milyen súllyal esik latba a társadalom formálódásának, fejlődésének szempontjából.

A balkezességnek nyilvánvaló előnyei vannak bizonyos versenysportokban, pl. a legjobb baseball-játékosok 50%-a balkezes. Ezzel szemben, az olyan sportokban, ahol nem egy ellenféllel való közvetlen összecsapás dönt, és így a balkezesség „különlegessége” nem jelent előnyt – ilyen pl. a golf –, a top játékosok csupán 4%-a balkezes. (Hogy miért előnyös a baseballban a balkezesség? Mindenki automatikusan jobbkezes ellenfélre készül fel, a bal- és a jobbkezes játékosok egyaránt. A jobbkezes játékosok azonban nem készülnek fel balkezes ellenfélre, míg azok rájuk teljesen fel vannak készülve. Ezért a balkezesek építhetnek a meglepetés, a „különlegesség” által nyújtott előnyre.)

A jelenséget, miszerint bizonyos tevékenységekben (pl. versenysportokban) egy kisebbség (a balkezesek) valamilyen megkülönböztető tulajdonságuknál fogva előnyre tesznek szert, „negatív gyakoriságon alapuló kiválasztódásnak” hívjuk. Eszerint a különleges tulajdonság annál előnyösebb, minél ritkábban fordul elő.

Az evolúció működési mechanizmusai szerint azonban, ha egy tulajdonság ennyire előnyös, az addig sokszorozódik a társadalomban, míg végül úgy elterjed, hogy elveszíti különleges mivoltát. A balkezességgel kapcsolatban azonban ez nem történt meg: vajon miért?

A válasz feltételezhetően az említett közösségformáló erők: az együttműködés és a versengés arányában rejlik, és hogy ez a kettő hogyan tudja kialakítani a közösségben az egyensúlyt. Eszerint az emberi társadalmak fejlődésében az együttműködésnek van a legnagyobb szerepe: az evolúció alakulásából, a jobbkezesek dominanciájából ez tűnik ki. Az evolúció ugyanakkor „nem engedte eltűnni” a közvetlen versengésben előnyt nyújtó balkezességet sem, de teljesen „elterjedni sem hagyta”: az egyensúly érdekében „úgy döntött”, hogy a balkezesség 10%-os arányban képviselje magát az emberi közösségekben.

 

Bár valamennyire nő a balkezesek iránti tudatosság, és számos balkezes eszközbolt is működik az interneten, világunk még mindig nyilvánvalóan a jobbkezeseké. A mindennapokban nem is tudatosul bennünk, hogy olyan alapvető eszközök, mint a jobbkezes olló, a konzervnyitó, a fakanál, a különböző konyhai és háztartási eszközök mennyi kihívást és nehézséget jelentenek egy balkezes – főleg egy gyerek számára. Egy, a finommotoros mozgásokat épp tanuló kisgyereknél akár állandó kudarcforrás is lehet a jobbkezes ollóval való vágás megtanulása (ld. a videóban). Nem véletlenül élnek nyelvünkben a „kétbalkezes” és hasonló jelzők, és hogy létezik – fizikailag és átvitt értelemben – egy „jobb” oldal. Az evolúció szerint nincs ennek relevanciája. A fenti példa azt mutatja, hogy az evolúció a versengés, mint közösségformáló erő fenntartása miatt fontosnak tartja a balkezesség jelenlétét a társadalomban, mivel így születhet meg a harmónia a versengés és a társadalom fejlődésében domináló tényező, az együttműködés között.

 

Napjaink sztárséfjei közül Gordon Ramsay-ről első körben bizonyára senkinek sem a kiváló együttműködési hajlam jut eszébe. A világhírű, skót származású séf híresen kompetitív, versengő alkat. És balkezes. Augusztus 13-án, a Balkezesek Világnapján ezért az ő egyik könnyű, nyári receptjét ajánljuk, mely nemcsak gyors és ízletes, de feleannyi kalória, mint egy klasszikus „fish & chips”.

Gasztrotipp: pazar halpogácsákat a boltokban található konzervekből (makréla, tonhal, szardínia) is készíthetünk, ez esetben a halat csupán széttörjük egy villával és a recept szerint a burgonyához keverjük.

 

Ízes-citromos halpogácsák

 

  1. Hámozzunk meg pár szem finom, puha, sárga belű burgonyát. Vágjuk kockákra, tegyük fel hideg, sós vízbe főni.
  2. A nyers halszeleteket – Ramsay lazacot használ – tegyük friss kakukkfűvel, citromkarikákkal, sóval, borssal ízesített vízbe párolódni. Pároljuk puhára, de ne főzzük keményre (csak annyi vizet tegyünk a lábasba, hogy ellepje a halat).
  3. A főtt burgonyát krumplinyomóval nyomjuk egy tálba, tépkedjük hozzá a puhára párolódott halat. Ízesítsük sóval, borssal, frissen reszelt citromhéjjal, és ha hozzájutunk, némi turbolyával. Dolgozzuk össze a párolt halat a burgonyával és a fűszerekkel, végül egy jó adag apróra vágott, friss petrezselymet is keverjünk bele.
  4. Formáljuk meg a halfasírtokat, majd tegyük őket hűtőbe 15-20 percre.
  5. Ha letelt, kevés, jól felforrósított olívaolajban akár így is kisüthetjük, Gordon azonban rájuk dob még egy kis panírt: átszitált, enyhén fűszerezett liszt, felvert tojás, zsemlemorzsa.
  6. Forró serpenyőben, olívaolajon süssük ki a halpogácsákat, VAGY, ahogy Gordon teszi, nagyon forró sütőben süssük készre.
  7. Tálaljuk egy finom vinaigrette-el, amit frissen facsart citromléből és extra szűz olívaolajból keverünk ki, és szardellapasztával (vagy apró szardella-szeletekkel), finomra vágott mogyoróhagymával, sóval, frissen őrölt borssal, plusz egy marék kapribogyóval ízesítünk. Újhagymával, zöldfűszerekkel is megszórhatjuk a tetejét. (Videórecept)

 

Kóstolj bele a nyárba:

Ropogósan

Jegesen

A balkezességgel kapcsolatos kutatásról

 

 

(A balkezes eszközök képeinek forrása: leftyslefthanded.com, a recept illusztrációjáé: Pinterest.)