Mikulás-napi fűszeres, narancsos gyümölcskenyér

Görög csemege Szent Miklós hazájából

 

Szent Miklós valamikor i.sz. 270 és 286 között született egy lükiai kisvárosban, Patarában, majd fiatalon a közeli Müra (Myra: ma Demre nevű település Törökországban) városának püspöke lett. Már életében legendák terjengtek róla, mint a gyerekek, szegények, árvák, tengerészek, hajósok, kereskedők, diákok, tudósok, illatszerészek, nélkülözők, hibás jogi eljárások áldozatai, börtönviseltek, gyilkosok és tolvajok védelmezőjéről. 19 éves korában szentelték pappá, a szüleitől – akik egy járványban haltak meg – örökölt vagyont ekkor szétosztotta a szegények között. Részben Diokletianus császár uralma alatt volt püspök, sok kereszténnyel egyetemben őt is bebörtönözték, de kiengedték, így a későbbi, konszolidáltabb időkben részt vett az i.sz. 325-ös, első nikaiai zsinaton (ahol állítólag felpofozta Ariust, a felfogásával ellentétes „arianizmus” szellemi atyját). I.sz. 343. december 6-án halt meg Mürában, innen ered „Mikulás napjának” ünnepe, amit már nemcsak a katolikus és a görögkeleti egyházak hívei, hanem világszerte sokan megünnepelnek – van, ahol „Télapóként”, van, ahol „Mikulásként”, és van, ahol „Szent Miklós napjaként” várják, főleg a gyerekek december 6-ának reggelét.

Görög hagyományok szerint ezen a napon a „Nikolaos” nevű gyerekeké a főszerep, őket köszöntik elsősorban a családok, barátok, és mivel igen népszerű ez a név, december 6-a rendszerint ünneplések, szomszédolások egész láncolatává alakul. A gazdag, vörösbor-szószos, Miklós-napi gyümölcskenyérrel elsősorban a felnőtteket kínálják, de természetesen alkoholmentes változatban is elkészíthető.

Tipp: Másnapra lesz a legfinomabb a kenyér, így érdemes már december 4-én vagy 5-én megsütni.

 

Miklós-napi görög gyümölcskenyér

 

Hozzávalók:

A tésztához:

Magvak, aszalt gyümölcsök a tésztába:

A vörösbor-szószhoz:

 

Elkészítés:

  1. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
  2. Egy kerek vagy hosszúkás gyümölcskenyér-formát kenjünk ki olívaolajjal, béleljünk ki sütőpapírral úgy, hogy a széleken legalább 5 cm maradjon.
  3. Szitáljuk egy tálba a száraz anyagokat: liszt, mandulaliszt, sütőpor, só, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg. Keverjük ki, majd adjuk hozzá a frissen reszelt narancshéjat is.
  4. Egy tálban keverjük simára az extra szűz olívaolajat a cukorral. Adjuk hozzá a száraz anyagokat, majd a narancslevet és a konyakot. Keverjük simára a tésztát.
  5. A magvakat, aszalt gyümölcsöket keverőlapáttal finoman oszlassuk el benne.
  6. Öntsük a tésztát a kibélelt formába, helyezzük egy nagy tepsire és süssük előmelegített sütőben 60-80 percig (egy hústűvel ellenőrizzük, amikor tisztán húzzuk ki, kész).
  7. A sütőből kivéve 30 percig pihentessük a gyümölcskenyeret, mielőtt kifordítanánk a formából.
  8. Tálaljuk vörösbor-szósszal leöntve, frissen reszelt narancshéjjal.

Vörösbor-szósz:

A hozzávalókat öntsük egy lábasba, alacsony lángon kevergessük, amíg a cukor felolvad. Olykor megkeverve, alacsony lángon, csendesen forraljuk, míg a folyadék a felére redukálódik és besűrűsödik. Tálaláskor leszűrve csorgassuk a gyümölcskenyér-szeletekre.

Tipp: Ha eleget készítünk belőle, a Miklós-napi gyümölcskenyérrel akár az egész ünnepi időszakra letudhatjuk a desszert-kérdést. Tároljuk becsomagolva, hűs, száraz helyen vagy hűtőben, tálalás előtt hagyjuk szobahőmérsékletűre felmelegedni, a vörösbor-szószt vagy (akár) narancssodót pedig gyorsan hozzákomponálhatjuk.

Diós-szilvás őszi süti – finomság a magvak ünnepén>>