Duplázz az újévre szerencsét hozó sütivel!

Gasztrocsemege onnan, ahol január 14-én kezdődik az év

 

Keleti ortodox közösségekben, ahol még mindig a Julius Caesar által i.e. 45-ben bevezetett julián-naptárt használják, Gergely-naptár szerint 2019. január 14-én köszönt be az újév. Az ünnepet „ortodox” vagy „öreg” újévként ismerhetjük, számos szokás és finomság kapcsolódik hozzá.

Az ortodox kereszténység elsősorban a volt Keletrómai Birodalom területén terjedt el, ma a keleti ortodox egyház mintegy 270 millió hívével a harmadik legnagyobb keresztény felekezet a katolikus és a protestáns után. Központi egyházszervezete, pápája nincs, az önálló ortodox közösségeket pátriárkák vezetik. Közülük különös tiszteletnek örvend a konstantinápolyi (isztambuli) pátriárka, akit „első az egyenlők között” jelzővel illetnek, azonban hivatalosan ő sem avatkozhat bele a többi ortodox közösség ügyeibe.

A keleti ortodox egyház számos történelmi patriarchátusból (konstantinápolyi, alexandriai, antiochiai, jeruzsálemi, grúz, bulgár, szerb, román, orosz) és még több ortodox egyházi közösségből (ukrán, litván, észt, görög, ciprusi, lengyel, cseh, szlovák) áll. Természetesen Magyarországon is képviselteti magát: történelmünk első keresztényei, mint pl. Szent István nagyapja, Gyula még a konstantinápolyi ortodox közösséghez tartoztak. Az idők során azonban Konstantinápoly elvesztette befolyását Európa nyugati felén, ahol egyre nagyobb teret hódított a katolikus, később, a reformáció korától pedig a protestáns egyház. Mindazonáltal napjainkban is működnek keleti ortodox közösségek hazánkban, görög, ruszin és magyar hívekkel. Ezen közösségek különböző patriarchátusokhoz vannak bejegyezve (pl. belgrádi, bukaresti, szófiai), egyházközségeik Szentendrén, Budapesten, Kecskeméten, Gyulán, Beloianniszon (Fejér-megyei görög nemzetiségi község) találhatóak. Érdekesség, hogy az osztrák Der Standrard és a román „Basilica” nevű portál 2018-ban arról számolt be, hogy az utóbbi években a keleti ortodox lett Ausztria második legnagyobb keresztény felekezete, 750-800 000 taggal, mely főleg a nagy számban az országba érkező romániai bevándorlónak köszönhető. Bécs történelmi belvárosában, a görög negyedben (Fleischmarkt 13.) lévő, gyönyörű görög ortodox templomot mindenesetre ne hagyjuk ki, ha az osztrák fővárosban járunk.

Bár napjainkban, főleg a nem ortodox többségű országokban a julián-naptár szerinti szilvesztert az ortodox keresztények is megünneplik, a hagyományaik szerint január 14-re eső ortodox újévet felekezetenként, közösségenként számos szokással, finomsággal köszöntik. Ilyenek például:

Vasilopita: szerencsét hozó görög újévi sütemény

 

Hozzávalók:

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítés:

  1. Melegítsük elő a sütőt 160 fokra.
  2. A vajat a kristálycukorral verjük habosra konyhai mixerrel. Ha használunk mézet, a végén keverjünk bele 2-3 evőkanállal.
  3. Az ötből 3 tojást válasszunk szét. A 3 tojássárgáját fokozatosan keverjük hozzá a cukros-vajas habhoz. A végén a két egész tojást is adjuk hozzá. (A 3 szétválasztott tojásfehérjét tegyük félre.)
  4. Szitáljuk a lisztet egy tálba, keverjük össze a sütőporral és a mahleb (vagy más) fűszerőrleménnyel.
  5. A száraz hozzávalókat fokozatosan adagolva, alacsonyabb fokozaton keverjük a cukros-tojásos habba, amíg homogén tésztát kapunk.
  6. Verjük keményre a 3 tojásfehérjét és egy spatulával hajtogassuk bele a tésztába.
  7. Vajazzunk ki (vagy béleljünk ki sütőpapírral) egy kerek sütőformát, öntsük bele a tésztát, rejtsük el benne a szerencsét hozó érmét, majd igazgassuk el a tetejét. Végül szórjuk meg szezámmaggal, mandulával.
  8. Süssük aranybarnára (kb. 60-70 perc). Végezzünk tűpróbát, ha tisztán jön ki a tészta közepéből, tálalásra kész a fenséges Vasilopita.

Tipp: a tészta szerkezetét megtartva ízesíthetjük Metaxába, konyakba vagy muskotályos borba áztatott mazsolával, aszalt gyümölcsökkel, frissen reszelt narancshéjjal, 2-3 evőkanál frissen facsart narancslével is.

Álomdesszert 5 hozzávalóból, 15 perc alatt>>