Júdás konyhája

Húsvéti gasztro-rehabilitáció

 

Egyesek szerint ideje lenne rehabilitálni Júdást, legalább az asztalnál. Arról megoszlanak a vélemények, hogy vajon a világ valaha volt legnagyobb árulója-e ő – 2000 éve ez az uralkodó nézet –, isten akaratának végrehajtója, esetleg Jézus egyik kedvenc tanítványa? Ha az utóbbi kettőről van szó, akkor Iskarióti Júdás kétségtelenül a történelem legádázabb karaktergyilkosságát szenvedte el, bár erről bizonyára Mária Magdolna is tudna mit mesélni. Tény, hogy Júdás neve egyet jelent az árulással és a kétszínűséggel, és talán újabb kétezer év kell ahhoz, hogy ez megváltozzon.

A 21. századi online mindennapokban folyamatosan átéljük, hogy egyetlen rossz vélemény mennyit árt hangulatunknak, önképünknek. A negatív komment akkor is rombol, ha mellette tengernyi „like” díszeleg. A rosszra való érzékenységünk állítólag evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen a traumáknak mélyen be kellett vésődnie tudatunkba ahhoz, hogy kidolgozzuk ellenük a védelmi stratégiát. Kardfogú tigrisek ma már nem leselkednek szépen metszett kerti sövényünk mögül (vagy nem onnan): így húsvét tájékán érdemes a pozitívumokra koncentrálni.

Érdekes, hogy mindez fellelhető a gasztrokultúrában is: míg Jézus – aki Júdással ellentétben történelmünk egyik legpozitívabb szereplője – nevét viselő alapanyagot vagy ételt meglepően keveset találni – ilyen pl. a „Jésus de Lyon” nevű francia szalámi vagy a vízkeresztkor készített torták és sütemények (King’s Cake, Galette des Rois), ezek viszont nem viselik a nevét. Júdás által inspirált ételekkel-italokkal ellenben bőségesen találkozhatunk, íme:

 

 

 

 - Júdás fügéje: középkori ábrázolások szerint Júdás egy fügefára akasztotta fel magát, így míg a gránátalma szétszóródó magjai a feltámadás, a pirosló cseresznye Krisztus áldozati vére, a szerencsétlen füge az árulás jelképévé vált. Feltételezhető azonban, hogy Júdás nem füge-, hanem bodzafára kötötte fel magát, így logikus, hogy miért hívnak több népi kultúrában egy, a bodzafán élő, az ágakon furcsán tekergő gombát „júdásfülének”. Az elég apokaliptikusan festő növény ínyencek szerint nagyon finom pirítva, szószokba, levesekbe főzve, valamint tészta-egytálételekbe, pl. pad thai-ba komponálva. A bodzán hallgatózó „fülek” a hagyomány szerint Júdás nyughatatlan lelkét szimbolizálják.

 

 

 

 

 - Júdás kötele (jidáše): cseh húsvéti sütemény, melyet nagycsütörtök reggelén, mézzel fogyasztanak. Vajjal, tejjel, tojássárgájával készül, alakja összetekert kötelet mintáz.

 

 

 

 

 

 

 

- Judas Malbec: egy 100%-ban „Malbec” szőlőből készült, száraz, argentin vöröbor. 2013-as évjárata a Decanter borversenyen (Decanter World Wine Awards) ezüstérmet nyert. Telt, dinamikus, virágos-fekete áfonyás ízvilágú nedű, hosszú lecsengéssel.

 

 

 - Judas Blonde: népszerű belga sör, melynek ártatlan külleme sötét titkot rejt: ha gyanútlanul belekortyolsz, megüt az ereje. Szakértők szerint az egyik legjobb belga blonde ale.

 

 

 

 

- Judas ketchup: a brit Red’s terméke füstölt paprikával és chilivel tüzeli a barbecue-t.

 

- Júdás tortája (Simnel Cake): elsősorban Nagy-Britanniában és Északnyugat-Európában népszerű húsvéti torta, melynek gyökerei valószínűleg a 13. századi Angliából erednek. Eredetileg a húsvétot megelőző 40 napos böjt 4. vasárnapján fogyasztották, a böjti önmegtartóztatás élvezetes megszakításaként (a vasárnapok nem számítanak bele a nagyböjtbe). Jellegzetes összetevője a marcipánkrém és a tetejét díszítő 11 vagy 12, az apostolokat jelképező marcipángolyó. Hogy 11 vagy 12, az attól függ, hogyan viszonyul a torta készítője Máté evangéliumához, ebben ugyanis azt olvashatjuk, hogy a bűnbánó Júdás a Jézus elárulásáért kapott 30 ezüstöt visszavitte a főpapoknak és a véneknek, majd, amikor azok nem fogadták el („Mi közünk hozzá? A te dolgod.”), behajította a pénzt a templomba és fájdalmában felakasztotta magát. Akik szerint Júdást 2000 év múlva sem illeti meg a megbocsájtás, azok 11, míg akik szerint megbűnhődött már, azok 12 marcipángolyót illesztenek a süti tetejére. A többség igazság szerint egyeltalán nem foglalkozik a kérdéssel: húsvétkor mindenki türelmetlenül várja, hogy asztalra kerüljön a Simnel Cake és végre kapjon egy szeletet. A sütinek egyébként van egy nagyon hasonló, gazdag szimbolikus hagyománnyal rendelkező lengyel rokona: a díszes „Mazurek”, amit húsvétkor, karácsonykor és más ünnepek alkalmával készítenek. Karácsonykor a tetejére illesztett finomságok szintén a 12 apostolt jelképezik, rengeteg variációban létezik és több roma recept (mazurek cygański) is ismert. A sütemény gazdagsága, a benne lévő fűszerek, a mandula és más magvak, aszalt gyümölcsök keleti hatásra utalnak: őse valószínűleg az Oszmán Birodalomból, az Európát behálózó fűszerúton jutott el Lengyelországba. Az, hogy a Mazurek esetleg a Nagy-Britanniába kivándorolt lengyel közösségek révén hatással lehetett-e a Simnel Cake-re, még megválaszolatlan kérdés.

 

- Júdás vére: a „Sangue di Giuda” Olaszország Lombardia régiójából, Pavia környékéről származó, 3 helyi szőlőből készült, enyhén szénsavas, telt, édes-gyümölcsös vörösbor. A helyi legenda szerint Júdás könyörgött Jézusnak, hogy bocsájtson meg neki, aki ezt természetesen megtette, azzal a feltétellel, hogy Júdás felkerekedik, körbejárja a világot és mindenhol jó dolgokat tesz. Júdás így is tett, útjai során pedig elvetődött az észak-itáliai Oltrepò Pavese (szó szerint: a Pó-folyó mögötti) borvidékre , ahol épp a szőlőtőkéket pusztító járvány tombolt. A helyiek felismerték és meg akarták ölni, de Júdás imádkozott Jézushoz a beteg növényekért és azok meggyógyultak. Ennek emlékére készítik a „Sangue di Giuda” nevű bort, mely „vörös, mint a vér, pezsgő, mint az élet, és édes, mint a megbocsájtás”.

Boldog húsvétot mindenkinek!

 

 

 

Ünnepi álomdesszert 5 hozzávalóból, 15 perc alatt>>

Erzsébet királynő kedvence: csupacsoki torta, sütés nélkül>>

Élet szenvedéllyel, vörös nedűvel>>

 

(Képek: Pinterest)