Július 30-a a barátság világnapja, jó alkalom, hogy egy tálból csemegézzünk
Az ötlet, hogy legyen a barátságnak nemzetközi ünnepe, 1958-ban egy paraguayi városban, Puerto Pinascóban született meg. Itt, a Paraguay folyó partján vacsorázott ugyanis Dr. Ramon Artemio Bracho, a kezdeményezés szellemi atyja barátaival, akikkel a hangulat hevében úgy döntöttek, hogy az emberi élet e fontos kötelékének kell, hogy legyen világnapja.
A cél érdekében a társaság tagjai a „barátság lovagaivá” nevezték ki magukat, amiből egy, a barátságért folytatott kampány és egy alapítvány (World Friendship Crusade) született. Utóbbi a barátság, mint az egyik legfontosabb humán érték ápolását segíti elő közösségi és globális szinten, tekintet nélkül korra, nemre, vallási, etnikai hovatartozásra. A mozgalom hatására 1998-ban Nane Annan, az akkori ENSZ-főtitkár, Kofi Annan felesége Micimackót nevezte ki az ENSZ „barátságügyi nagykövetévé”, majd 2011-ben az ENSZ Közgyűlése július 30-át hivatalosan a barátság világnapjává (International Day of Friendship) nyilvánította.
Bár Dr. Ramon Artemio Bracho kezdeményezése előtt, az 1930-as években a Hallmark képeslapgyártó vállalat is meghirdette a „barátság napját”az USA-ban, ez nem vált népszerűvé, mivel az emberek szimpla marketingfogásnak, forgalomnövelésre irányuló akciónak tekintették. Dr. Ramon mozgalma ezzel szemben igen gyorsan terjedt, először Dél-Amerikában, majd az USA-ban és Ázsiában – ma pedig már világszerte ünneplik, bár egyes helyeken eltérő időpontban (az USA-ban és Indiában augusztus első vasárnapján, Argentínában és Brazíliában július 20-án, Peruban július első vasárnapján). A lényeg, hogy ezen a napon a barátok megerősítik kötelékeiket, apró ajándékokkal lepik meg egymást, sokan az összetartozást, elköteleződést jelképező fonalat vagy szalagot kötnek a másik csuklójára. A gasztronómia szimbólumrendszerében, főleg Ázsiában szintén a két világot összekötő ételek dominálnak, pl. hosszútésztás finomságok.
A barátságot a megosztást, a közösséget jelképező ételekkel ünnepelhetjük, készíthetünk például egy pazar tapas-vacsorát sokféle finomsággal, és mivel egy jó kenyér minden ünnephez kell, ezúttal egy, a barátságot tökéletesen szimbolizáló cipót ajánlunk, amit vágni semmiképp, csak puszta kézzel törni lehet (a világszerte népszerű kenyérfélét főleg fokhagymás-zöldfűszeres verzióban készítik, angolul tear ’n’ share bread vagy pull-apart bread néven ismert).
Fokhagymás-zöldfűszeres „barátkenyér”
Hozzávalók:
- 3 + negyed pohár átszitált lisztkeverék: 50% kenyérliszt vagy durumliszt, 50% búzafinomliszt. Ha rostban, tápanyagban gazdagabb cipót szeretnénk, a lisztkeveréket pár evőkanál teljes kiőrlésű liszttel és/vagy zúzott magkeverékkel (szezám, tökmag, napraforgómag, pisztácia) is gazdagíthatjuk.
- 3,2 dl langyos víz
- Fél dl extra szűz olívaolaj
- 2 + negyed teáskanál friss élesztő
- 2 + negyed teáskanál cukor
- 1 teáskanál só
- A tészta ízesítéséhez 2 evőkanál szárított, őrölt fokhagyma és szárított zöldfűszer keveréke
- 2 evőkanál apróra vágott friss zöldfűszer (amivel a sütés végén szórjuk meg a kenyeret)
- 4-5 evőkanál fokhagymás olívaolaj (extra szűz olívaolaj + reszelt fokhagyma, min. 2-3 óráig érlelve)
- Egy kör alakú, kb. 23 cm átmérőjű, zsiradékkal enyhén kikent, magas falú sütőforma. A forma alját béleljük ki sütőpapírral. (A legelőnyösebb, ha kapcsos formát használunk. Természetesen a négyszögletes is megfelel, ha nincs kör alakú sütőformánk.)
Elkészítés:
- Állítsuk össze, szitáljuk egy tálba a lisztkeveréket. Keverjük el benne a szárított, őrölt fokhagymát és a szárított zöldfűszert is.
- Egy nagyobb tálban keverjük ki az élesztőt a cukorral és a langyos vízzel. Várjunk 5-8 percet, majd adjuk hozzá a sót. Végül keverjük el benne a fél dl extra szűz olívaolajat.
- Kisebb adagokban keverjük a fokhagymás-zöldfűszeres lisztet az élesztős keverékbe. Dagasztógéppel vagy manuálisan jól dolgozzuk ki a tésztát. Utóbbi esetben kb. 10 perc szükséges.
- A labdává gyúrt tésztát hagyjuk a tálban, takarjuk le egy tiszta konyharuhával és langyos helyen kelesszük kb. 1,5-2 óráig.
- Ha letelt, a kétszeresére dagadt tésztát borítsuk lisztezett deszkára és gyúrjuk-hajtogassuk át (kb. 5 perc). A művelet célja, hogy „kibokszoljuk” a bennmaradt levegőt a tésztából. Ha használunk magkeveréket, azt ekkor gyúrjuk bele. Amennyiben szükséges, lisztezzük a kezünket és a deszkát is.
- A tésztából alakítsunk hosszúkás vekni-formát, középen vágjuk szét, majd az így kapott feleket vágjuk addig, amíg 16 egyenlő tésztadarabot nem kapunk.
- A tésztaszeleteket lisztes kézzel gyúrjuk egyenlő méretű labdákká.
- A sütőforma közepébe helyezzünk egy tésztalabdát, majd körkörösen haladva rakjuk körbe a többivel.
- Az így előkészített tésztát csomagoljuk egy tiszta, nagy méretű nylonzacskóba és hagyjuk szobahőmérsékleten kelni még 1-1,5 óráig. Ideális esetben a tészta a kétszeresére dagad.
- 200 fokra előmelegített sütőben, kb. 25 perc alatt süssük aranybarnára. A sütés utolsó 5 percében kenjük meg a tetejét fokhagymás olívaolajjal. Ha a sütőidő letelt, vegyük ki, hagyjuk langyosra hűlni, majd kapcsoljuk le róla a sütőformát. Tálaláskor meghinthetjük apróra vágott, friss zöldfűszerekkel.
Az illatozó barátkenyeret kínáljuk rusztikusan, az asztal közepén, hogy mindenki elérje: fénypontja lesz az év e kissé még ismeretlen, mégis igen fontos ünnepének.
Tipp: több receptben parmezánnal vagy más, ízletes keménysajttal hintik meg a tetejét. Népszerűek a különféle fűszeres, zöldfűszeres, aszalt gyümölcsös (pl. vörösáfonyás), és az édes (bécsi buktára, aranygaluskára hajazó) verziók is.
