Kóstolj bele: légy egy napra balkezes!

Milyen lehet egy „balkezes” nap, amikor átadjuk a domináns kézből az uralmat, és mindent bal kézzel végzünk, amit egyébként jobbal szoktunk? Kipróbálnád? Az augusztus 13-i Balkezesek Világnapja jó alkalmat szolgáltat a megmérettetésre.

A „kétbalkezes” jelző sajnos még mindig használatban van, sokszor öntudatlanul szóljuk el magunkat, nem gondolva arra, hogy megbánthatjuk hallótávolságon belüli balkezes embertársunkat, vagy hogy milyen csalódást, traumát okozunk egy balkezes kisgyereknek. A közhiedelemmel és szóhasználattal ellentétben, kutatások szerint épp az emberiség győzelemorientált, „versengésre született” 10%-át illetjük a negatív kicsengésű megjelöléssel. Természetesen leegyszerűsített megfogalmazás, hogy a balkezesek „győzelemre születtek”, de miután a kutatók évtizedekig nem találtak releváns választ a balkezességre (a különböző agyféltekés elméletek nem bizonyultak elég erősnek), egy ideje új teória merült fel: a genetikai szelekcióé.

Archeológiai kutatások szerint 500000 éve az emberiség ugyanúgy 10%-a volt balkezes, mint ma. A balkezesség már a magzat méhben való pozíciójából kikövetkeztethető, az egypetéjű ikrek pedig – akiknek a génállománya gyakorlatilag azonos –, ugyanannyi eséllyel lesznek jobb vagy balkezesek, mint bármely testvérpár, akiknél a genetikai átfedés 50%. Úgy tűnik, a balkezességben az öröklődés dönt, az alábbi arányok mintegy félmillió éve fennállnak:

• Ha a két szülő közül valamelyik balkezes, 17% eséllyel lesz gyermekük is az
• Ha mindkét szülő jobbkezes, 10% eséllyel születhet balkezes gyermekük
• Ha mindkét szülő balkezes, 25% eséllyel balkezes gyermekük lesz

Vajon miért tartotta fenn az evolúció ennyi időn át a 10% balkezes arányt? Kutatók szerint a válasz az emberi közösségeket formáló két fő tényezőben: a kooperációban és a versengésben rejlik. Egész pontosan abban, hogy melyik milyen súllyal esik latba a társadalom formálódásának, fejlődésének szempontjából.

A balkezességnek nyilvánvaló előnyei vannak bizonyos versenysportokban, pl. a legjobb baseball-játékosok 50%-a balkezes. Ezzel szemben, az olyan sportokban, ahol nem az ellenféllel való közvetlen összecsapás dönt, és így a balkezesség „különlegessége” nem jelent előnyt – ilyen pl. a golf –, a top játékosok csupán 4%-a balkezes. (Hogy miért előnyös a baseballban a balkezesség? Mindenki automatikusan jobbkezes ellenfélre készül, a bal- és jobbkezes játékosok egyaránt. A jobbkezes játékosok nem készülnek balkezes ellenfélre, míg azok rájuk teljesen fel vannak készülve. Ezért a balkezesek építhetnek a meglepetés által nyújtott előnyre.)

A jelenséget, miszerint bizonyos tevékenységekben (pl. versenysportokban) egy kisebbség (a balkezesek) valamilyen megkülönböztető tulajdonságnál fogva előnyre tesznek szert, „negatív gyakoriságon alapuló kiválasztódásnak” hívjuk. Eszerint az extra tulajdonság annál előnyösebb, minél ritkábban fordul elő.

Az evolúció működési mechanizmusai szerint azonban, ha egy tulajdonság ennyire előnyös, az addig sokszorozódik a társadalomban, míg végül úgy elterjed, hogy elveszíti különleges mivoltát. A balkezességgel kapcsolatban azonban ez nem történt meg: vajon miért?

A válasz feltételezhetően az említett közösségformáló erők: az együttműködés és a versengés arányában rejlik, és hogy ez a kettő hogyan alakítja a közösségben az egyensúlyt. Eszerint az emberi társadalmak fejlődésében az együttműködésnek van a legnagyobb szerepe: az evolúció alakulásából, a jobbkezesek dominanciájából ez tűnik ki. Az evolúció ugyanakkor nem engedte eltűnni a közvetlen versengésben előnyt nyújtó balkezességet sem, de teljesen elterjedni sem hagyta: az egyensúly érdekében „úgy döntött”, hogy a balkezesség 10%-os arányban képviselje magát az emberi közösségekben.

Bár valamennyire nő a balkezesek iránti tudatosság, és számos balkezes eszközbolt is működik már az interneten, világunk (és nyelvünk) még mindig nyilvánvalóan a jobbkezeseké. A mindennapokban nem is tudatosul bennünk, hogy olyan alapvető eszközök, mint a jobbkezes olló, a konzervnyitó, a fakanál, a különböző konyhai és háztartási eszközök mennyi kihívást és nehézséget jelentenek egy balkezes – főleg egy balkezes gyerek számára.

Egy, a finommotoros mozgásokat épp tanuló kisgyereknél akár állandó kudarcforrás is lehet a jobbkezes ollóval való vágás megtanulása. Nem véletlenül élnek nyelvünkben a „kétbalkezes” és hasonló jelzők, és hogy létezik – fizikailag és átvitt értelemben is – egy „jobb” oldal. Az evolúció szerint azonban nincs ennek relevanciája. A fenti példa azt mutatja, hogy az evolúció a versengés, mint közösségformáló erő fenntartása miatt fontosnak tartja a balkezesség jelenlétét a társadalomban, mivel így születhet meg a harmónia a versengés és a társadalom fejlődésében domináló tényező, az együttműködés között.

Balkezes gasztro 

Napjaink sztárséfjei közül Gordon Ramsay-ről első körben bizonyára senkinek sem a kiváló együttműködési hajlam jut eszébe. A világhírű, skót származású séf híresen kompetitív, versengő alkat. És balkezes. Augusztus 13-án, a Balkezesek Világnapján ezért az ő egyik könnyű, nyári receptjét ajánljuk, mely nemcsak gyors és ízletes, de feleannyi kalóriát tartalmaz, mint egy klasszikus „fish & chips”.

Gasztrotipp: pazar halpogácsákat a boltokban található konzervekből (makréla, tonhal, szardínia) is készíthetünk, ez esetben a halat csupán széttörjük villával és a recept szerint a burgonyához keverjük.

Zamatos, citromos halpogácsák:

1. Hámozzunk meg pár szem finom, puha, sárga belű burgonyát. Vágjuk kockákra, tegyük fel hideg, sós vízbe főni.
2. A nyers halszeleteket – pl. lazacot – tegyük friss kakukkfűvel, citromkarikákkal, sóval, borssal ízesített vízbe párolódni. Pároljuk puhára, de ne főzzük keményre (csak annyi vizet tegyünk a lábasba, hogy épp ellepje a halat).
3. A főtt burgonyát krumplinyomóval nyomjuk egy tálba, tépkedjük hozzá a puhára párolt halat. Ízesítsük sóval, borssal, frissen reszelt citromhéjjal, és ha hozzájutunk, némi turbolyával. Dolgozzuk össze a burgonyával és a fűszerekkel, végül egy jó adag apróra vágott, friss petrezselymet is keverjünk el benne.
4. Formáljuk meg a halfasírtokat, majd tegyük őket hűtőbe 15-20 percre.
5. Ha ez letelt, kevés, jól felforrósított olívaolajban akár így is kisüthetjük, Gordon azonban rájuk dob még egy kis panírt: átszitált, enyhén fűszerezett lisztből, felvert tojásból, zsemlemorzsából.
6. Forró serpenyőben, olívaolajon süssük ki a halpogácsákat, vagy, ahogy Gordon teszi, nagyon forró sütőben süssük készre.
7. Tálaljuk egy finom vinaigrette-el, amit frissen facsart citromléből és extra szűz olívaolajból keverünk ki, és szardellapasztával (vagy apró szardella-szeletekkel), finomra vágott mogyoróhagymával, sóval, frissen őrölt borssal, plusz egy marék kapribogyóval. Újhagymával, zöldfűszerekkel is megszórhatjuk a tetejét. Boldog balkezes gasztroélményeket!