Harapnivaló a Tigrisek Világnapján

A 2010-es első, szentpétervári „Tigris Csúcstalálkozótól” (Global Tiger Summit) kezdve július 29-én ünnepli a világ e lenyűgöző élőlényeket, akik legközelebbi rokonaikkal, a leopárdokkal, jaguárokkal és oroszlánokkal együtt legalább 2 millió éve lakják bolygónkat.

 

Nem számít, hogy gyerekként a Dzsungel Könyvében, egy vadasparkban vagy esetleg internetes fotókat nézegetve találkoztunk először Sir Kánnal, szinte lehetetlen kivonni magunkat méltóságos személyének varázsa alól. Sajnos azonban a dzsungel ura sem mindenható: míg évmilliókon át a Közel-Kelettől Ázsia legtávolabbi sarkáig uralkodott, napjainban szabadon már csak régi területeinek 7%-án: Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában él.

Nagy szükség volt a tigrisek érdekében összehívott konferenciára, mivel a faj szabadon élő egyedeinek létszáma csak az elmúlt 100 évben 100000-ről 4000-re esett vissza Ázsiában, a tigris 9 alfaja közül 3: a bali, a jávai és a kaszpi pedig a 20. században kihalt. A Természetvédelmi Világszövetség a 6 élő tigrisfajból kettőt: a szumátrai és a dél-kínai tigrist a „súlyosan veszélyeztetett”, míg a többi négyet: a szibériai, az indokínai, a maláj és a bengáli tigrist a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja.

 

 

 10 tudnivaló a tigrisekről:

  1. A ragadozók rendjébe, macskafélék családjába tartozó csúcsragadozó a legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki amerikai oroszlán és a smilodon (kardfogú tigris) múlta felül. Legkisebb képviselője a szumátrai, legnagyobb a szibériai és a bengáli tigris – utóbbit „királytigrisnek” is hívják, az alfaj hím példányai farokhosszal együtt akár a 330 cm-t is elérhetik (a nőstények kisebbek).
  2. Sir Kán rokonával, az oroszlánnal ellentétben nem igazán társaságkedvelő: a vadon élő egyedek csupán a párzás ideje alatt randevúznak egy-egy romantikus vízesés alatt, a többi időt mind a hímek, mind a nőstények saját területükön töltik, amit sűrűn körbejárnak, megjelölnek. A nőstények területe kisebb, a hímeké Indiában 50-1000, Mandzsúriában 500-4000, Nepál védett területein 19-151 négyzetkilométert is lefedhet. Az egy territóriumon élő egyedek ismerik egymást, a fiatal nőstények például a leválás után anyjukéval érintkező területen uralkodnak, a közös mesgye idővel, ahogy a nőstény egyre érettebb és tapasztaltabb lesz, csökken.
  3. A hím tigrisek korábban szakadnak le anyjukról, hogy saját birodalmat jelöljenek ki, mint a nőstények. Vagy egy érintetlen területet foglalnak el, vagy – mivel az emberi tevékenység miatt természetes élőhelyük az utóbbi 100 évben drámaian összezsugorodott – egy ideig meglapulnak egy másik hím területén, majd, amikor elég erősnek érzik magukat, kihívják a rezidenst, hogy harccal döntsék el a telekvitát. Nem minden esetben végzetes az összecsapás: a győztes, domináns fél – ha útjaik nem keresztezik túl sűrűn egymást – olykor megtűri területén a vesztest, aki behódolása jeléül a gerincére hemperedik és megmutatja pocakját, azaz legsérülékenyebb belső szerveit az erősebbnek. Ezen territoriális konfliktusok miatt a fiatal hímek vannak kitéve a legnagyobb rizikónak, életveszélynek. A szabadban élő hímeknek ráadásul képessé kell válnia az utódnemzésre, ha pedig az ember térhódítása miatt a birtokba vehető területek megfogyatkoznak, a hímeknek egyre kisebb helyen kell osztozniuk a táplálékért és az elérhető nőstények kegyéért. Fajfenntartás szempontjából komoly kockázat, hogy a lecsökkent élettéren egyre közelebbi rokonok párzanak egymással, ami a populáció genetikai állományát gyengíti.
  4. A tigris természetes táplálékai a területén élő kisebb-nagyobb vadak, az embert kerüli, amennyiben élőhelye zsugorodásával azonban közel kerül hozzá, a gyenge, idős egyedek „ráfanyalodhatnak”, mivel könnyebb elejteni, mint a vadakat, melyek létszáma a területcsökkenés miatt szintén megcsappant. Hogy éhségét csillapítsa, Sir Kán így kénytelen háziállatokra és adott esetben emberre vadászni, amivel persze kivívja a helyiek félelmét és gyűlöletét, akik maguk és állataik védelmében üldözőbe veszik őt…
  5. A probléma veleje nyilvánvalóan Sir Kán és az ember területei vitája: az ipari forradalom óta egyre nagyobb helyet hasítunk ki a természetből tevékenységeink számára, sarokba szorítva a dzsungel urát, aki élőhelyét évmilliókig uralta, külső-belső tulajdonságai ebben a környezetben csiszolódtak tökéletessé. De a területi kérdés sem az egyetlen veszély, ami Sir Kánra leselkedik: a koronavírus terjedésében feltételezett közvetítő szerepet játszó kedves emlős, a pangolin (óriás tobzoska) mellett a tigris is az orvvadászok kiemelt célpontja, mivel Kínában, Ázsiában különböző testrészeinek és az azokból készített szereknek évszázadok óta „mágikus gyógyerőt” tulajdonítanak.
  6. A fajvesztés megállítására, a jelenlegi tigrisfajok túlélése érdekében, természetes élőhelyük védelmére hozta létre az említett konferencia India, Kína, Bangladesh, Vietnám, Bhután, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Myanmar, Oroszország és Thaiföld részvételével a Tigrisek Világnapját 2010-ben, amit azóta színes eseményekkel ünnepelnek világszerte.
  7. A tigrisek fajfenntartása szempontjából nagy súllyal esnek latba a különböző konzervációs programok, a felvilágosító, adománygyűjtő akciók, kampányok. Az európai állatkertekben a szibériai és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyészprogrammal küzdenek, a faj szibériai, maláj és szumátrai képviselőivel hazánkban a neves állatkertekben (Nyíregyháza, Szeged, Debrecen, Veszprém, Kecskemét, Budapest, Miskolc) találkozhatunk. Különleges, fehér bengáli tigriseket Győrben, Nyíregyházán és Pécsen csodálhatunk meg (részletes információért ld. az adott intézmény honlapját).
  8. A tigris „vérfagyasztó üvöltése” csupán egy az általa használt kommunikációs jelzések közül, ha viszont kiereszti, a hang 3 km-re is elhallatszik, megdermesztve a dzsungel lakóit. Általában harci szituációban a vetélytárs megfélemlítésére, a préda elejtése előtti utolsó pillanatban és párzási időszakban használják. Vadászatkor célja szó szerint a „dermesztés”, ugyanis a pillanatnyi lefagyás, amit a hang az áldozatból kivált, elég Sir Kánnak arra, hogy a bevetést sikerre vigye (statisztikák szerint egy szabadon élő tigris kb. 10-20 vadászatból egyszer jár sikerrel, de ez függ az adott terület táplálékkal való ellátottságától is.)
  9. Bár a dzsungel ura egy jól sikerült vadászat után akár 40 kg húst is elfogyaszt egyszerre, nem 100%-ban húsevő: a kellő rostmennyiség biztosítására növényeket is rágcsál, pl. az Indiában és Délkelet-Ázsiában honos vad guava-fa gyümölcsét.
  10. A jaguárokhoz hasonlóan – és az oroszlánokkal ellentétben – Sir Kán remek úszó: egy jó erőben lévő példány simán átúszik egy 7 km széles folyót, és képes akár naponta 29 km-t is megtenni a vízben. Az 1980-as években egy észak-indiai vadasparkban megfigyeltek egy példányt, aki rendszeresen egy mély tavat átszelve cserkészte be prédáját. Mindemellett Sir Kán a jakuzzit sem veti meg: a trópusi hőségben szívesen hűsöl órákon át kedvenc „medencéjében”, ahová párzáskor szíve hölgyét is meginvitálja…

Bár Finnország nem kifejezetten tigrislakta övezet, mégis egy világszerte kedvelt, elsősorban kávéhoz fogyasztott csemegéje a „tigrissüti”, alias tiikerikkakku. Íme, a recept, amivel méltón megünnepelhetjük Sir Kánt és nemzetségét:

Tigrissüti – tiikerikkakku

Hozzávalók 20 szelethez:

 

 

 

 

 

Elkészítés:

  1. A sütőt melegítsük elő 180 fokra. Egy kuglóf-formát vajazzunk, morzsázzunk ki.
  2. A vajat a cukorral verjük krémesre.
  3. A kimért lisztben keverjük el a sütőport és a csipet sót, szitáljuk egy tálba.
  4. A cukros vajkrémbe folyamatos keverés mellett felváltva üssünk egy tojást és tegyünk egy kisebb adag, átszitált lisztet. Addig folytassuk, míg a tojás és a liszt elfogy, és a tészta szép sima, levegős lesz. Közben adjuk hozzá a vaníliaesszenciát is.
  5. A tészta 1/3-át öntsük egy másik tálba. Keverjük simára benne a cukrozatlan kakaóport és a narancslé felét.
  6. A tészta maradék 2/3-ába keverjük a narancs reszelt héját + a narancslé másik felét.
  7. Ha almát használunk: a tésztából kivett 1/3 részben keverjük el a cukrozatlan kakaóport és ízlés szerint 1 evőkanál sütőrumot. A tészta maradék 2/3-ába keverjük a reszelt, nedvességtől kicsavart almát + a bio citrom reszelt héját.
  8. Betöltés a kuglóf-formába: a világos tészta 1/3-át öntsük a formába, simítsuk le. A kakaós tészta felét tegyük rá, és egy evőkanállal körkörösen „rajzolgatva” oszlassuk el. Ezután újból 1/3 világos tészta következik, majd a kakaós tészta másik fele (rajzolgassunk szabadon), végül a világos tészta 1/3-ával zárunk.
  9. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 60 percig süssük. Kivétel után hagyjuk a formában hűlni 20 percig, majd fordítsuk ki és hűtsük ki teljesen.

Tigristipp: egy lusta nyári délután sziesztázzunk tigrissütivel, finom kávéval és Rudyard Kipling 1894-95-ben kiadott – egyeltalán nem csak gyerekeknek való – világhírű novellagyűjteményével, a Dzsungel Könyvével. Kellemes pillanatokat!

Még több gasztroélményre vágysz? Nyári ízparádé angolkrémtől szufléig>>

A természet lágy ölén újkrumplis piknikpitével>>

Oltsd a szomjad „szabadságízű”, trikolor koktélremekművekkel>>

 

(Képek: Pinterest)