Szilveszteri hagyományok

Szilveszter, az év legizgalmasabb ünnepe

Talán nincs még egy ünnep, melyet annyi babona és hagyomány övez, mint a szilveszter. Minden nemzet sajátos módon búcsúztatja az Óévet, nincs ez másképp hazánkban sem. Gasztronómiai szempontból azonban különleges jelentősége van a szilveszter éjjel fogyasztott ételeknek és italoknak. A hiedelem szerint olyan lesz az évünk, amilyen az újév első napja, éppen ezért csupa olyan ételt és italt illik fogyasztani, ami a gazdagságot, a jó szerencsét szimbolizálja.

De miért éppen pezsgővel koccintunk éjfél után? 

A pezsgő a gazdagságot és a luxust szimbolizálja. Története az 1600-as évekig nyúlik vissza, amikor is egészen véletlenül egy Peringnon nevű pincevezető mester nem akarta veszni hagyni a selejtnek gondolt borát, és egyszerűen egy parafadugóval lezárta az első üveget. Kis idő elteltével kinyitva a palackot szénsavas, édes nedűt kóstolhatott, mely a pezsgőgyártás első történelmi pillanata volt.

A kezdeti időkben egy üveg pezsgő előállítása akár 2 évbe is beletelt, így ára a csillagokba emelkedett. A főúri osztályon kívül más nem is juthatott hozzá, így a folyékony aranynak nevezett ital a kiváltságosok státusz szimbólumává vált. Egészen az 1850-es évek végéig készültek az egyesével palackozott és érlelt pezsgők, az ipari forradalom egyik vívmányának köszönhetően azonban a középosztály is részesülhetett ebből a kiváltságból. A hatalmas tank-pezsgős hordóknak köszönhetően egy tartály akár 7000 palack előállítását is lehetővé tette, így hamarosan elindulhatott világhódító útjára Dom Perignon pincemester által feltalált ital.

Így történt, hogy a pezsgő a gazdagságot, anyagi jólétet szimbolizálja a mai napig. A szilveszteri babona szerint minél gazdagabban ünnepeljük az újévet, annál sikeresebbek, szerencsésebbek és gazdagabbak leszünk. Emellett pezsgőt fogyasztani valljuk be rendkívül élvezetes élmény is. Az emelkedett ünnepi hangulatban a pezsgős dugó durranása, a habzó ital látványa és semmivel össze nem hasonlítható íze csak fokozza a jókedvet, és különlegessé varázsolja a pillanatot.

A pezsgő éppen ezért a jeles alkalmak, kiváltképp a szilveszter egyik ikonikus szimbóluma.

Miért kell lencsét enni szilveszterkor a magyar szokások szerint?

A hagyományok szerint rendkívüli jelentősége van annak, mit eszük és teszünk az újév első napján.

A lencsefőzelék fogyasztása az újév első napján az egyik legelterjedtebb szokás hazánkban. Az apró lencse minden egyes szeme egy-egy pénzdarabot szimbolizál. Aki az újév első napján lencsét eszik, annak a pénztárcája egész évben tele lesz. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy a szerencse csak akkor áll mellénk, ha pontban éjfélkor kerül a főzelék az asztalra. Így, ha esetleg nem otthon ér minket az éjfél, már jó előre egy tál lencsét ki kell készíteni a konyhapultra vagy étkezőbe főzött formában, hogy gondoskodjunk a következő évi anyagi bőségünkről. Egy kis marék nyers lencsét érdemes a zsebünkbe is tenni, ezzel is elősegítve az újévi bőséges pénz áldást.

Valamint a hagyományok szerint nem csak pénzt, de szépséget is hoz. Ennek van némi valóságalapja, hiszen tápanyag gazdag étel, rendkívül jótékony hatást gyakorol szervezetünkre.

A lencse evéshez társul még egy nagyon kedves népi hagyomány. A lencsefőzelék készítésekor egy mandulaszemet is elrejtenek az ételben. Az a hajadon lány vagy legény, aki a tányérjában megtalálja a mandula szemet, az még abban az évben megházasodik.

Bizonyos tájegységek hagyománya szerint a lencse mellett babot, rizst és más, apró szemű zöldséget is lehet készíteni az ünnep alkalmával, de a lencse az egyik legszélesebb körben elterjedt étel, amit a legszívesebben fogyasztunk akár egy fergeteges szilveszteri buli másnapján is.

A szerencsés embernek malaca van, tartja a mondás. Mit kell tennünk, hogy a szerencse ne kerüljön el minket sem?

 A babonákban gazdag szilveszteri ünneplés kulcsfontosságú elemei azok a gasztronómiai fogások, melyek szépséget, bőséget, szerencsét és gazdagságot hoznak. A magyar népszokások, hagyományok jelentős része épül ezekre a hiedelmekre.

A malachús evése éppoly fontos, mint a lencse az újév első napján. Szilveszter előestéjén tilos fogyasztani, de az újév első napján a hagyomány szerint körmével, orrával és farkával kitúrja számunkra a jó szerencsét. Sok helyen látható, hogy dekoráció képpen négylevelű lóherét is tűznek a sült malac szájába, mely még nagyobb szerencsét hoz annak, aki eszik a húsából.

Kizárólag azonban a felsorolt részek fogyasztása hozza meg a szerencsét, így, ha egészben sült malac kerül az asztalra, csippentsünk le egy pici darabot valamelyik részéből, és akkor egészen biztosan mindent megtettünk azért, hogy a következő évben mellénk álljon a szerencse.

A malac sonka, virsli, rántotthús azonban nem ér fel a sült szerencsehozó tulajdonságához, így ne gondoljunk arra, hogy eleget tettünk a hagyománynak, ha csak ezeket fogyasztottuk január 1-én.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szilveszteri érdekes szokások a nagyvilágból

Minden nemzetnek megvannak a maga szokásai, hagyományai, melyek életben tartása a nemzeti öntudat szerves része. Az óév búcsúztatásának velejárója a hangos ünneplés, zajkeltés, mellyel az elmúlt év minden gondját és bánatát űzzük el, valamint a nemzetekre jellemző gasztronómiai szokások, melyek szintén a bőséget, egészséget és gazdagságot hozzák el az újévben.

Vannak olyan nemzetek, akik egészen sajátos módon ünneplik az év utolsó napját. Összegyűjtöttünk pár érdekességet a nagyvilágból, hogy lássátok, mely nemzet hogyan ünnepel szilveszterkor.

Tudtátok, hogy a Fülöp-szigeteken például éjfél előtt minden lámpát felkapcsolnak, hogy elűzzék az ártó szellemeket? Kinyitnak minden ajtót, szekrényt és ablakot, majd az éjféli harangszóra őrült módjára az egész család körbe rohan a házban, és szélsebesen mindent becsuknak, ami addig nyitva volt.

Oroszországban a kívánságaikat egy papírra írják, majd elégetik azt. A megmaradt hamut pezsgőspohárba szórják, és éjfélkor ezt a pezsgőt isszák meg. Hát, elég furcsa, nem biztos, hogy szívesen megkóstolnánk.

Spanyolországban egy tál szőlőt tesznek maguk elé az emberek. Az éjféli gongatásnál minden egyes ütésnél egy-egy szőlőszemet kell megenni. Nem olyan egyszerű ám, amilyennek hangzik, viszont akinek sikerül, az a babona szerint gazdag lesz és egész évben jólétben él majd.

Az ausztrálok fazekakkal, lábasokkal vonulnak az utcára, és azok összeütésével csapnak akkora zajt, hogy elűzzék az összes gondot és bút, ami a vállukat nyomta az elmúlt évben.

Brazíliában különlegesen szép ez az ünnep. Virágokat visznek a tengerpartra, vízre bocsájtják őket és felajánlják a tenger istenének. Akinek partra veti virágkoszorúját a víz, azét az istennő nem fogadta el, így ő balszerencsés év elé nézhet.

Romániában a gyerekek járnak végig a falvakon, kezükben gyümölcsfaágakkal. A gallyakkal akit megcsapkodnak boldogságban, egészségben és bőséges gyermekáldásban reménykedhet az új esztendőben.

Skóciában nem szokás pezsgővel koccintani. Hagyományosan whisky vagy egy erős barna sörből, tojásból és whiskyből főzött ital kerül az ünnepi asztalra. Fekete kenyér és töltött birkagyomor kerül az ünnepi asztalra. Éjfél után a család egy jól megtermett férfi tagja kiáll az ajtóba egy üveg itallal és mazsolás kenyérrel a kezében és egy szem szénnel a szájában, ezzel csalogatva a házhoz a jó szerencsét.

Görögországban újévkor tisztítják ki a gyermekek a cipőiket, és teszik ki a ház elé. A szegények és gyermekek védőszentje, Szent Vazul ilyenkor tölti meg a cipőcskéket ajándékokkal és édességgel. A felnőttek a jeles napon úgynevezett vazul-kenyeret is sütnek. Egyes kenyerekbe egy pénzérmét is belesütnek. Aki megtalálja a saját kenyerében az érmét, arra a következő évben gazdagság vár.

A japánok egy héttel az újév előtt elkészítenek egy rizstortát, melyet csak az ünnepen szabad elfogyasztani. 108 harangütés jelzi az újesztendőt, ennek ünneplése viszont egy héten át tart.

Felhasznál képek: www.pixabay.com